Ha vénasszonyok nyara, akkor irány a Velencei-tó!

Ha vénasszonyok nyara, akkor irány a Velencei-tó!

 

Második legnagyobb természetes tavunk a Velencei - sokszor halljuk ezt. Pedig a mondat nem igaz. Pontosabban (bár nyilván ilyen nyelvi kategória nincs) igaz is, meg nem is. A Velencei-tónak ugyanis életciklusa szerint átlagosan 106 évente ki kell száradnia. Legutóbb a múlt század hetvenes éveiben indult meg a folyamat, de az ember beavatkozott, és megmentette a turistáknak a "nagy vizet".

A XIX. században egyébként komolyan gondolkodtak azon a helyi gazdák, hogy lecsapolják a tavat, és szántóföldet teremtenek a helyére. Szerencsére az egyház "megfúrta" az ötletet, így maradhatott ránk a tó. Így nyár végén, ősz elején különösen jó célpontja lehet a turistáknak ez a terület.

Ha szerencsénk van, és nem süllyed a hőmérséklet 25 fok alá, akár szeptember közepén is fürödhetünk. A tó ugyanis nagyon sekély, (másfél méter sincs az átlagos mélysége), így könnyen felmelegszik, illetve könnyen marad meleg. Ha hűvösebbre fordul az idő, akkor meghúzódhatunk a két wellness hotelben, és kipróbálhatjuk a gyógyfürdőt is, melynek vize állítólag csodatevő.

Javaslom az ide érkezőknek, hogy keressék fel a tó északi oldalát is. ( Az M7-es autópályáról a pákozdi lehajtónál kell letérni.) Az arborétum, a kilátó és persze a katonai emlékpark munkatársai egész napos programot kínálnak. Az emlékparkban egy MIG 29-est is kipróbálhatunk. A repülés élményét ugyan csak egy szimulátor nyújtja, a pilótaülés viszont valódi. Hajdan egy MIG-21-esben díszelgett, majd katapultálás közben a benne ülővel együtt repült ki a gépből. A pilóta túlélte, az ülés pedig turisztikai látványosság lett.

Kevesen tudják, de a Velencei-tavon szolgál az első magyar szárnyashajó. A gépben valaha egy 1000 lóerős motor dolgozott. Ma már jóval szerényebb erőforrás hajtja, a szárnyait is levágták, sőt át is keresztelték. Mostanság Nadap néven viszi az utasokat a nádfalak között. Apropó nádfalak: Európában is egyedülálló módon, ebben a tóban nemcsak a parton, hanem a mederben is megél ez a növény. Helyi biológusok szerint a sekély víz miatt. Az embermagasságú nád-dzsungelekben hajókázni fantasztikus élmény, időnként olyan helyen úszik a Nadap, hogy a felkészületlen utas megrémül. Azt hiszi, hogy hajóstul vész bele a nádtengerbe. De nem, a kapitány mindig megtalálja a réseket, ahol átcsúszik a gépével.

Mindazoknak javaslom a Velencei-tavat, akik még nem tudják, hogy hol töltsék a vénasszonyok nyarát, bár azt ajánlom, hogy nejüket még véletlenül se titulálják így.


Szerző: jaszkari

Forrás: stop.hu