Állatok

Legnagyobb vadgalambunk a tó környéki fasorokban rendszeres fészkelő. A felnőtt madarak jellegzetes fehér nyakfoltja a fiataloknál hiányzik. Állandó madár.

Az őz Magyarország teljes területén előfordul.

Már korán, február végén, március elején találkozhatunk velük a szaporodó helyként szolgáló vizek mentén. A nászruhás hímek farokvitorlájának alsó szegélye gyöngyházfényben pompázik. Nászidőszak után általában otthagyja a vizet és szárazföldi életmódra tér vissza. Puhatestűekkel, apró rovarokkal, békalárvákkal táplálkozik.

A Sarvaicz Lajos tóbírónak emléket állító kereszt mellett található egy csodálatos nádtetejű kilátó, mely szinte egybeolvad a tájjal. Innen könnyedén betekintést nyerhetünk a Dinnyési-fertő és a Velencei-tavi Madárrezervátum madárvilágának életébe.

Száraz lejtőket keresztező utunk során gyakran szemünk elé kerül a lassú, motoszkáló mozgású, gyászos külsejű bogár. De honnan kaphatta a nevét? Elég ránézni, hogy megtudjuk a választ. : )

Érdekesség ennél a lepkénél, hogy különböző nemzedékeinek a színezete annyira eltérő, mintha egy másik lepkefajról lenne szó. A tavaszi nemzedék szárnyfelszíne vörösesbarna, a nyári nemzedéké pedig sötétbarna, szinte fekete. Hernyóinak tápnövénye a nagy csalán.

A tó legnagyobb mennyiségben telepített halfaja. Szája körül két pár bajuszszálat visel. A sekélyebb, iszapos aljzatú vizeket kedveli. Állandóan vándorol, folyamatosan keresi táplálékát, ami lehet vízinövény fiatal hajtása, árvaszúnyog lárva, rák. A Velencei-tó őshonos pontytípusa a nyurga ponty, melynek teste orsó alakú, háta a tenyésztett változaténál...

Virágokon, különösen vadrózsán figyelhetünk fel erre a szép díszbogárra. Apró méretű, ezért csak közelről szemügyre véve csodálhatjuk meg színpompás testét. Irizáló fényét nem a pigmentjei okozzák, hanem a kültakarójuk veri vissza úgy a fényt, hogy annak egyes hullámhosszai bizonyos irányok felé tükröződnek vissza. Rózsafélék ágaiban fejlődik.

Réteken, cserjés élőhelyeken érzi jól magát ez a fehérlepke. Tápnövényei a rezeda és egyéb keresztesvirágúak. Gyakori.

A faj leírója a sikló tarkóján látható mintázatban az osztrák címer kétfejű sas madarát vélte felfedezni, így született meg a tudományos neve - Coronella austriaca. Mintázata miatt gyakran viperának nézik ezt az ártalmatlan siklófélét. A Velencei-hegységben nem él mérges kígyó!

Sokat repül, ilyenkor láthatjuk narancsszínű szárnyfelszínét. Ha táplálkozás vagy pihenés céljából abbahagyja a repülést, ritkán tárja szét szárnyait.

Ligetes erdők, cserjés területek közönséges lepkéje. Feltűnő foltjairól könnyen beazonosítható. A reggeli órákban, szárnyait széttárva sütkérezik.

Síkvidéki területeken gyakran találkozhatunk ezzel a kecses madárral. Táplálékát túlnyomórészt apró rovarok alkotják. Fészkét a talajra készíti. Vonuló.

A Velencei-tó nagytestű sirálya. Általában fiatal tollruhás példányokkal találkozhatunk. Kedvenc helyük a Gárdonyi-félsziget előtt található hullámtörő, ahol néha a költési próbálkozásuk is megfigyelhető. Pihenés közben mindig a szél felé fordulnak, hogy vész esetén gyorsan szárnyra kaphassanak.

Vízfolyások kis szitakötője. Csak véletlenül sodródik a Velencei-tó fölé. A Császár-víznél viszont könnyen megfigyelhetjük ezt a "nyugodtnak" mondható szitakötőt. Csak a hím visel sötét sávot a szárnyán. A szitakötők ragadozók, lárváik vízben fejlődnek. Mederkotrás, vízi növényzet eltávolítása jelentősen veszélyeztetheti állományait.

Nyári alkonyatok elmaradhatatlan vendégei a nádasokban éjszakázó seregély csapatok. Különösen a tó keleti felében, Velencénél láthatunk alkonyatkor behúzó seregélyeket.

Napfényes időben virágokon mindenfelé megtalálható. Kifejezetten kedveli a bogáncs virágát. Hasonló hozzá a sokkal szőrösebb bundásbogár.

Virágokon találkozhatunk ezzel a mutatós bogárral. A nevét onnan kapta, hogy lárvái méhek fészkeiben fejlődnek. Mit keres a kifejlett rovar a virágokon? Netán szereti a nektárt? Nem. Ez az ártatlan kinézetű bogár viráglátogató rovarokat zsákmányol.

Daru alkatúak rendjébe, Guvatfélék családjába tartozó, zömök testű mocsári madár. Csőre és homloklemeze fehér. A pelyhes fiókák feje élénk vörösessárga. Lábujjain karéjos úszóhártyát visel. Röpte nehézkes, felszállás előtt hosszan fut a vízen. A nádasokban fészkel. Télen csapatokba verődik. Vonuló madár, de néha áttelel. Vadászható. A Szúnyog-szigetnél...