Csillárka vízi tanösvény-kenutúra

Csillárka vízi tanösvény-kenutúra
2484 Agárd, Chernel I. út 51-52. - Park Strand, Kemping és Túrafalu
+36 30 363 0078
www.totura.hu
nadasto@gmail.com
 
Ajánlatkérés Térképen mutat Interaktív térképen mutat

A túra résztvevői hétszemélyes, biztonságos csapatkenukban, szakavatott vezető irányításával, másfél óra alatt eveznek végig hazánk egyik legszebb, legizgalmasabb tanösvényén, miközben megismerkednek a tó élővilágával, madaraival, növényzetével. A túra előzetes bejelentkezés alapján áprilistól októberig vehető igénybe!

A Velencei-tó Budapest és a Balaton felezőpontján található. Az átutazó, vagy a figyelmetlen strandoló számára a kevés, belátható víztükör alapján alkot képet a tó nagyságáról. Aki a tavat egészében szeretné megcsodálni, az legjobban teszi, ha felmegy a Bence-hegyi kilátóhoz, az M7 velencei töltőállomásról, a Pákozdi-csata katonai-emlékmúzeum melletti kilátóhoz vagy Arborétum kilátójához. A nádrengeteg látványa, csábítja az embert, hogy felfedező utat tegyen a vízi ösvények sokasága, labirintusai között.

A tanösvényt a Nádas-tó Környezetvédő Csoport alakította ki Velencei-tavon Agárd és a Szúnyog sziget körzetében. A túra résztvevői hétszemélyes, biztonságos csapatkenukban, szakavatott vezető irányításával, másfél óra alatt eveznek végig hazánk egyik legszebb, legizgalmasabb tanösvényén, miközben megismerkednek a tó élővilágával, madaraival, növényzetével Pl: hínár fajták: Csillárka moszat, közönséges (rovarevő) rence, madarak: ragadozó, gázló, bukó, nádi, stb. A túra változatos élőhelyeken vezet át: nyílt vizeken, nád és iszapszigetek között, nádi ereken, ösvényeken.

 A tanösvény szenzációja a húsevő rence!

A szűk, vadregényes, átjárót még a pákozdi halászok, pákászok készítették több száz évvel ezelőtt, a sűrű nádasban a nyílt víz megközelítésére.

 A túra elkerüli a védett területet, a madárrezervátumot. A tanösvény útvesztői, növény és állatvilága mégis nagyban hasonlít a rezervátumban találhatóhoz /kivétel az úszóláp/.

A programunkat nagycsoportos óvodáskortól ajánljuk, mozgáskorlátozottakat is várjuk szeretettel.

Helyszín: Park Strand, Kemping és Túrafalu

2484 Agárd, Chernel I. út 51-52.

Videók a You Tube-n

Elérhetőség: 30/363 00 78

e-mail:  nadasto@gmail.com

honlap:  www.totura.hu

 

Állomások:

1.                 Cserepes sziget

2.                 Mocsaras élőhelyek

3.                 Szakadtak nevű nádszigetek

4.                 Keskeny átjárók

5.                 Csillárka „rét”

 

1.                Cserepes-sziget 1977–előtti években a tó nagyon hinaras volt, július környékén a hínár a víz felszínéig feljött, lehetetlenné téve a vízi sportokat, szabadidő eltöltését, strandolást. A tókotrás előtt 60–40 % volt  a nádas–és a vízfelület aránya, kotrás után ez az arány megfordult.

 A nádfelületet csökkenteni kellett, hogy a szabad vízfelület hullámzása révén több oldott oxigén jusson a vízbe. A tó feltöltődését, eutrofizációját (sok szerves anyag a vízben), emberi beavatkozással próbálták megállítani, ami természetes folyamat, de jelenleg is tapasztaljuk.

Az évente leülepedett szerves anyag mennyiséget az erre szakosodott mikró szervezetek nehezen tudják feldolgozni.

A sziget hasznosítására több terv is készült, még döntés nem született.

Dr. Springer Ferenc, a Velencei–tavi Intézőbizottság vezetője, aki a tó és a vízisportok szerelmese volt, 1977-ben megkezdte a Velencei–tó és környékének átalakítását

Elvégzett munkák (részlet):

·        Iszapkotrás– 80cm iszap+20 cm agyag kitermelése, az iszap elhelyezése: parti feltöltéssel, két sziget kialakításával, a Cserepes–sziget körbecölöpözése 5 m.–es beton oszlopokkal. A zagy szállítása 40 cm átmérőjű csöveken.

·        A felesleges nád eltávolítása, markolóval uszályra rakás, a sziget peremét körbe feltöltötték.

·        A partfal kiépítése, feltöltése kövekkel, a hullámverés kivédésére (a beton partszegély kialakításával nagymértékben csökkent a tó ÖNTISZTULÓ képessége!).

·        Zámolyi – pátkai víztározó megépítése, a vízszint ingadozás kiküszöbölésére.

·        A befolyók melletti, állattartó telepek, mezőgazdasági üzemek, területek környezetvédelme.

·        Gárdony, Agárd, Velence, Kápolnásnyék csatornázása.

·        A Velencei hegység déli oldali, kopár legelőinek felszántása, erdősítése.

·        Evezős és kajak–kenu pálya kialakítása, szabad strandok átadása, északi part kiépítése.

 

2.     Állomás: Mocsaras élőhely.

Kotrás nélkül az egész Velencei-tó ilyen lenne! A kotrástól  „megmenekült” vizes élőhely, sekély, tiszta vize miatt, látható a fenék. Magyarország egyetlen húsevő növény faja a rence is itt található.

Itt beszélgetünk a tóhoz kapcsolódó  ősi mesterségekről: pákászok, nádvágók –tetőépítők, halászok,

történelem: pákozdi csata, természetvédelem: Madárrezervátum, vizes élővilág stb. 

A lapát lenyomásától felszabaduló buborékokban érezni lehet a záptojás szagú mocsárgázt (kénhidrogén) ami az iszapban lévő (anaerob) baktériumok szerves anyag felbontása (táplálkozás) során keletkezik – a szerves anyagot szervezetükbe beépítve gázzá, ill. a növények által újra hasznosítható anyaggá bontják, így biztosítják az élet körforgását (ezt a folyamatot a szennyvíztisztításnál is felhasználják).

Kedvenc vadászó helye a gázló madaraknak.

 

3. Állomás: Szakadtak nevű nádszigetek

Itt látható gyékény, amit a Velence–tavi halászok, pákászok, kosarak, szatyrok készítésére használtak, jó hőszigetelése lévén a bennük piacra vitt halak, még dél tájban is frissek voltak.

 

4. Állomás Keskeny átjárók

 Sikerült felfedezni azokat az átjárókat, melyeket a pákozdi halászok, pákászok készítettek több száz évvel ezelőtt, a tó északi részén lévő sűrű nádasban a nyílt víz  megközelítésére.

5. Csillárka „rét” Bemutatóhely

Átlátszó vizű járat a nádasok között, az átlátszóságát a különböző      vízinövények (hínárok, algák) tápanyagfelvétele, és a közöttük megbúvó állatok(pl. alsóbbrendű rákok, vízi csigák, tegzes lárvák stb.) valamint lebontó baktériumok tömegeinek tisztító hatása teszi lehetővé. Ezen a helyen figyelhetjük meg a tó /kotrás/ beavatkozás előtti állapotát, alacsony víz, kb. 60 cm iszap, ebben gyökerező vízfelszínt elérő hínárfajok hínárfajták.

Egy tisztáson található a víz alatti “vörös gyepet” alkotó csillárka moszat, aminek a bogyószerű pirosas hímivarszervétől lesz vörösnek tűnő az egész „rét”. 

Napsütéses időben megfigyelhetjük a hínárnövények fotoszintézisével járó oxigén termelést. A finom mozgatásra elengedik az oxigén buborékokat, ezáltal szemmel is érzékelhetjük a növény oxigén kibocsájtását.

Kis állathatározó letölthető innen


  • Csillárka vízi tanösvény-kenutúra
  • Csillárka vízi tanösvény-kenutúra