Növények

101 -> 150 (összesen: 224 db.)
találat/oldal 10 | 20 | 50
  • Közönséges gyertyán
    A sudaras koronájú fa szürkés kérgét jellegzetes hosszanti csíkozások szabdalják. Virágait a szél porozza. Kiváló tűzifa.
  • Közönséges kakaslábfű
    Akár 1 méter magasra is megnövő gyomnövény. Vízpartokon, vízfolyások szélében terjedőben van.
  • Közönséges komló
    A kúszónövény nedvesebb helyeken áthatolhatatlan bozótot képez. Tobozszerű termése a sörgyártás egyik alapanyaga. A népi gyógyászatban terméséből nyugtató, altató hatású teát készítenek.
  • Közönséges lízinka
    Mocsarakban, nedves réteken, ligetredőkben nő. A Velencei-tó nyugati végében több helyen is megtalálhatjuk.
  • Közönséges mahónia
    Az alacsony örökzöld cserje hazája Észak-Amerika nyugati része. Dísznövényként ültetik, de helyenként kivadult állományai is élnek hazánkban. Ősszel vörösre színeződő levelei tavasszal ismét kizöldülnek.
  • Közönséges méreggyilok
    Száraz gyepek, tölgyesek növénye a harcias nevet viselő méreggyilok, más néven vadpaprika. A népgyógyászatban kígyómarás ellenszereként alkalmazták. A latin neve is erre utal: vincetoxicum/mérget legyőző. Valójában mérgező növény.
  • Közönséges mogyoró
    Kedveli a napfényben gazdag, üde, nem túl száraz élőhelyeket. A hegység időszakos vízfolyásai közelében találhatjuk meg a leggyakrabban. A népi gyógyászatban cserzőanyag tartalmú leveleit sebek fertőtlenítésére, összehúzására használták. Kora tavasszal virágzik.
  • Közönséges nyír
    Közönséges vagy bibircses nyír, mely tájegységünkben, természetes környezetben a Velencei-hegység mészkerülő erdeiben és a Velencei-tó úszólápjain fordul elő. Kedvelt parkfa, de gyors növekedése, díszítő értéke miatt kertekben is mindenfelé ültetik. Gyógyítás céljára leveleit június-július folyamán gyűjtik.
  • Közönséges orbáncfű
    Jellegzetesek az illóolajtartó sejtek miatt pontszerűen áttetsző levelei. A virág szétmorzsolva sötétpiros levet ereszt. Virágos hajtását szokták gyűjteni. Nyugtató hatású teája alvászavar megszüntetésére is alkalmas. Az ókori görögök isteneik fölé orbáncfű csokrokat akasztottak, hogy elűzzék a gonosz szellemeket.
  • Közönséges ördögcérna
    Kínából származik ez a kistermetű cserjeféle. Kivadult és bolygatott, gyomos területeken megtelepedett. A burgonyafélék közé tartozó növényt mérgezőként tartják számon, de termését újabban "goji-bogyó"-ként, mint gyógyhatású szert forgalmazzák Hazánkban.
  • Közönséges párlófű
    Egy méteres magasságot is elérő növény. Száraz réteken, erdőszéleken, nyitottabb erdei utak mentén mindenfelé találkozhatunk sárga virágaival. Horgas szőrű termése beleakad az állatok szőrébe, illetve az ember ruhájába, elősegítve ezzel a magok terjedését. Ezért kaphatta népiesen a "koldustetű" nevet. Már az ókorban gyógynövényként tisztelték. Ógörög...
  • Közönséges rence
    Gyökér nélküli vízinövény, a lebegő hínártársulás tagja. "Húsevő" növény. A Velencei-tavon két rencefaj fordul elő, a kiterjedt állományokat alkotó közönséges rence, és a ritkaságnak számító lápi rence. Különlegessé a levelein található apró hólyagok teszik a növényt. A hólyagon befelé nyíló "ajtócska" található, ami egy érzékelő szőr ingerlésére nyílik...
  • Közönséges sarlófű
    Nevét sarlószerű, szélein éles leveleiről kapta a növény. Száraz gyepeken átvezető turistautak mentén mindenütt közönséges.
  • Közönséges spárga
    Ritkásabb erdőkben, erdőszéleken, erdei utak mellett gyakori. Zsenge, megvastagodott hajtásait mindenki ismeri a zöldséges pultról, de természetes élőhelyén már jóval kevesebben ismerik fel. Hajtásai vitaminban, értékes aminosavakban gazdagok. Gyógynövényként évszázadok óta használják vízhajtó és vesekő-eltávolító hatása miatt. Termése mérgező. 125-ös...
  • Közönséges vadgesztenye
    Csodálatos virágai miatt bokrétafának is nevezett vadgesztenye eredeti élőhelye a Balkán-félsziget, Hazánkba a törökök hozták. Sokfelé ültetik. Emberi fogyasztásra alkalmatlan termését a vadak szeretik. A vadgesztenyelevél-aknázómoly nagy pusztítást végez a települések gesztenyéseiben. A fertőzött fák idő előtt lehullajtják leveleiket, legyengülnek...
  • Kunkorgó árvalányhaj
    A magyar falusi nép díszítőkultúrájához emberemlékezet óta hozzá tartozik a legkisebb szellőtől is lágyan ringó árvalányhaj. Táncos legényeknek kalapját egyaránt díszíti mint a falusi szobákat.
  • Lábon álló holt fa
    Lábon álló holt fa. Az egykori cserfa körmérete 3,86 m. A holt faanyag mással nem pótolható szerepet tölt be az erdők biológiai sokféleségének megőrzésében. Pl. vannak bizonyos cincérfajok, melyek kifejezetten lábon álló...
  • Lazavirágú nefelejcs
    Gyertyánosok, üdébb tölgyesek szerény növénykéje. Közelebbről szemügyre véve láthatjuk, hogy égszínkék pártalevelei különös szépséget nyújtanak.
  • Libapimpó
    Nedvesebb legelők, taposott helyek közönséges növénye. Magyar neve arra utal, hogy libalegelőkön is gyakori. Kedvelt gyógynövény. Leveles hajtásából készült tea vérzéscsillapító, gyulladáscsökkentő, görcsoldó hatású. Hatásos hasmenés és bélhurut ellen. Fürdőként sebek, bőrgyulladások, aranyér bántalmak gyógyítására használják. Érzékeny gyomrúak óvatosan...
  • Ligeti zsálya
    Száraz és üdébb gyepekben, utak mellett egyaránt közönséges. Virágzási időszakban gyakran tűnik szemünk elé ibolyás üstöke. Néhol óriási tömegben láthatjuk. A szénalepkék nagyon kedvelik.
  • Lila ökörfarkkóró
    A tavasz és a nyár találkozásának pompás növénye. Száraz gyepekben, napsütötte lejtőkön virít ibolyás színű fürtje.
  • Lucfenyő
    Kedvelt díszfa
  • Macskafarkú veronika
    Száraz réteken, pusztafüves lejtőkön, utak szélében virágzik.
  • Madárcseresznye
    Az üdébb tölgyesekben, gyertyános-tölgyesekben gyakran megpillanthatjuk jellegzetes, vízszintes csíkokban hámló kérgét. A törzs felületén gyakran találunk borostyán színű gyantafolyásokat. Aránylag korán korhadásnak indul, rövid életű fa. Gyümölcse a madarak kedvelt eledele.
  • Magas aranyvessző
    Az Észak-Amerikából származó dísznövény mára kivadult és hatalmas állományai országszerte, így a Velencei-tónál is természetvédelmi problémát okoznak. A hasonló kanadai aranyvesszőtől csupasz szára különbözteti meg.
  • Magyar kutyatej
    A hegység száraz lejtőin szórványosan megtalálható. A kutyatejfélékhez hasonlóan a megsértett növény fehér, ragadós nedvet ereszt. Mérgező.
  • Magyar szegfű
    Száraz gyepek apró kis csodája a pannóniai bennszülött magyar szegfű.
  • Mászófa (csertölgy)
    Mászófa (csertölgy)
  • Medvehagyma
    Nevét arról kapta, hogy a barnamedvék előszeretettel fogyasztják a növényt. Jelenleg nagy kultusza van a medvehagyma gyűjtésnek. Soha ne szedjük le az összes levelet egy növényről! A parkerdőben található néhány töves állomány jelenléte valószínűleg egy lelkes helyi lakos telepítése révén alakult ki. Legközelebb a Martonvásári Kastélyparkban található...
  • Mészkerülő erdő
    Mészkerülő erdő
  • Mezei iringó
    Gyermekkorunk ördögszekere a száraz gyepek szélhajtotta kórója. Gyökérzetének főzete vizelet- és epekőhajtó hatású.
  • Mezei juhar
    A kereszteződésnél különös formájú mezei juhar hívja fel figyelmünket.
  • Mezei perjeszittyó
    A mészkerülő erdőkben jellegzetes.
  • Mezei szarkaláb
    Művelés alatt álló területek szépséges gyomnövénye, a gyepek zavartabb részeire is behúzódik.
  • Mezei szil
  • Mezei zsálya
    Félszáraz gyepekben, utak mellett találhatunk rá. Salvia név jelentése: gyógyítani.
  • Mocsári csorbóka
    A tó nyugati nádasinak embermagasságot is meghaladó fészekvirágzatú növénye. Sárga virágai messziről világítanak a zöld növényrengetegben.
  • Molyhos tölgy
    A Velencei-hegység napsütötte déli oldalainak általánosan elterjedt kistermetű tölgyfaja. Leveleinek fonákja fehéren molyhos. Levélkaréjainak alakja nagyon változatos. Termése jóval kisebb, mint a kocsánytalan vagy kocsányos tölgyé. A leglassabb növekedésű tölgyféle, több száz éves kort is megélhet. 2002-ben az év fájává választották.
  • Nád
    A Velencei-tó igazi vezérnövénye, megadja a tó karakterét, tisztítja vizét, búvó-, szaporodó- és táplálkozó helyet biztosít élőlényei számára. Ütköző zónát alkot a vízparti strandok és a belső területek között. Élőhelyétől függően van ahol csak térdig ér, de kedvező körülmények között elérheti a 4 m-es magasságot is ez a fűféle. Szálas levelei 15-30...
  • Nagy csalán
    A nagy csalánnal való ismeretséget szinte mindenki megtapasztalta, mivel a találkozást követő égető, viszkető érzést nehéz elfelejteni. A csalán szárát, valamint leveleit csalánszőrök borítják. Amikor a csalánszőr sérülékeny kovatartalmú vége érintésünktől megsérül, a "csalánméreg" befecskendeződik a bőrbe. Az irritáló nedv többek között hangyasavat,...
  • Nagy tüskéshínár
    A tó nyugati medencéjének fenekén állományalkotó.
  • Nagy útifű
    Kedveli a nedves, taposott élőhelyeket. Népiesen útilapunak is nevezik. A népi gyógyászatban köhögés csillapítására használják. Friss leveleit pedig sebek gyógyítására. A fiatal levelek gyűjtése áprilistól júniusig történik.
  • Nagylevelű hárs
    Kedvelt parkfa, természetes élőhelye a Velencei-hegység gyertyános-tölgyeseiben van. Nagy termetű hársfajok közül a legkorábban virágzó faj. Akár 1000 évig is élhet. Levelének fonákja szőrös. Kérge szürkésbarnás. Gyógyhatású virágzata kedvelt méhlegelő.
  • Nehézszagú gólyaorr
    Üdébb erdőkben mindenfelé megtalálható. A nitrogéndús talajokat kedveli. Ha megdörzsöljük a növényt, megtapasztaljuk, hogy miről is kapta a nevét. Linné, a modern tudományos rendszertan megalapozója, egy Robert nevű ismerősének állított örökbecsű emléket a növény elnevezésével (Geranium robertianum), Róbert bácsi lábszaga, legalább is a legenda ezt...
  • Nyugati ostorfa
    Észak-Amerikában őshonos. Hazánkban főleg parkokban ültették. Újabban már invazív fafélének tekintik. Termését a madarak kedvelik és széles körben terjesztik. Erősen allelopatikus faj. Talajba jutatott vegyületei nem engedik fejlődni más fafajok egyedeit. Mély árnyéka szintén megakadályozza más fák természetes felújulását.
  • Odvas keltike
    Üdébb tölgyesekben, gyertyánosokban él. Az erdő lombfakadása előtt virágzik. Nagy területeket képes beborítani, ami virágzási időszakban nagyon látványossá teszi az erdőt. Virágai lilásak vagy fehéresek, illatuk a régi "szagos radírt" idézi. Magjainak terjesztésében nagy szerepe van a hangyáknak. Mérgező.
  • Orvosi atracél
    Száraz gyepekben, gyomos élőhelyeken találkozhatunk vöröses-kékesibolyás virágaival. Levelei, szára szőröktől érdes. Gyökerének főzetét köptetőként alkalmazzák.
  • Orvosi macskagyökér
    A nyirkos talajt kedvelő növény magyar nevét onnan kapta, hogy gyökerének átható illata izgató hatással van a macskákra. A természetgyógyászatban a gyökeréből készült nyugtató hatású teakeverékek alvászavar, fejfájás, izomgörcs, bélirritáció, szív- és érrendszeri zavarok kezelésére alkalmasak. Fürdőként sebek, fekélyek, valamint ekcéma kezelésére alkalmazzák....
  • Orvosi salamonpecsét
    Kissé szárazabb és nyíltabb élőhelyeket kedvel, mint a széleslevelű salamonpecsét. Nevét a gyöktörzsén található pecsétszerű "S" foltról kapta. Gyógynövény, régebben gennyes daganatok eloszlatására készítettek kenőcsöt belőle. Házi alkalmazása fokozott óvatosságot igényel, mivel mérgező alkaloidokat tartalmaz.
  • Orvosi ziliz
    Nedves rétek, vízpartok bársonyos tapintású növénye.
101 -> 150 (összesen: 224 db.)
találat/oldal 10 | 20 | 50