Állatok

A tó környékén a zárt erdők és nyílt vizek kivételével mindenfelé találkozhatunk vele. Gömb alakú, tetővel ellátott fészkét általában ezüstfára építi. Változatos étlapja, a rovaroktól a nagyobb emlős dögökig széles skálán mozog. Jó hangutánzó, intelligens állat....

Igazi vadászpókhoz illően fogóhálót nem készít. Ha megriasztjuk, képes a víz felszínén szaladni, majd gyors "fejessel" eltűnni a víz alatt. Ivadékhalat, békalárvát is képes zsákmányul ejteni. A Császár-víz szélében vagy éppen a Velencei-tó nádasaiban is rábukkanhatunk erre az impozáns pókfajra....

Szórványos előfordulású faj a Velencei-tónál. Lapos lábairól jól felismerhető....

Gyakori a Velencei-tó északi részének parti zónájában. Nem feltűnő, keveset mozog, így kifejezetten keresnünk kell, hogy rátaláljunk a minivilág ékszer szépségű lakójára. Különösen a késő délutáni időszakban lelhetünk rá jó eséllyel a szúnyog-szigeti hajóállomás környékén....

A repülő hímek jól felismerhetők potrohtövük feltűnő kék színéről. A Velencei-tó nyugati felének egyik leggyakoribb szitakötőfaja....

...

A tó egyik leggyakoribb réceféléjével, a "vadkacsával" gyakran találkozhatunk a hajóállomásokon. Ősztől májusig a gácsér tollruhája csodálatos színekben pompázik, a tojó szerényebb barnás színezetű....

Erdős területeken nem ritka, helyenként tömeges is lehet. A Velencei-hegységben inkább az üdébb tölgyesekben találkozhatunk vele. Hátsó szárnyain apró nyúlvány található....

A sűrű nádasok rejtőzködő gémféléje. Leggyakrabban akkor kerül szemünk elé, amikor egyik nádtagból átvált a másikba. Nagytestű testvéréhez, a bölömbikához hasonlóan magányosan fészkel. Veszély esetén mozdulatlanná dermed, csőrét felfelé tartva próbál beleolvadni a nádba. A szúnyog-szigeti hajóállomásnál rendszeresen...

Eredetileg az Ibériai-félszigeten honos állat világméretű elterjedését az ember segítette elő. Magyarországon közönséges. Az ingóköveknél vagy a Mészeg-hegyen mindenfelé találkozhatunk jellegzetes kaparásaival, és ürülék kupacaival. Nevéhez méltóan üregekben él. Általában alkonyatkor és éjjel mozog, ha biztonságban...

Lúd alkatúak rendjébe, Récefélék családjába tartozó, zömök testű bukóréce. Táplálékszerzés közben rendszeresen víz alá bukik. Úszás közben nem merül olyan mélyen a vízbe, mint a többi bukóréce (pl. barátréce, cigányréce). Felszállás előtt röviden fut a vízen, ellentétben az úszórécékkel (pl. tőkés réce),...

A Velencei-hegység gyakori vadja, de megtalálható a Dinnyési Fertőn, valamint a velencei-tavi úszólápokon is vannak állományai. Túlnyomórészt éjszaka mozog, a nappalt valami jó búvóhelyen tölti. Jelenlétéről általában jellegzetes túrásai árulkodnak. Igazi mindenevő állat, megeszi a makkot, az erdei gyümölcsöket, férgeket...

A "paptetűnek" is nevezett hallal a mólok, kövezések mellett találkozhatunk. A gilisztás horgászat járulékos zsákmánya. Nem túl gyakori a tavon....

Lágyszárú növényeken találjuk, mivel ezek nedvét szívogatja....

Virágokon láthatjuk szívogatni ezt a díszes ruhájú bodobácsot....

Nem minden az, aminek látszik. :-)...

A víziskorpiók közé tartozó poloskaféle nevének megfelelően jóval karcsúbb testű, mint rokona, a víziskorpió. A víz alatti növényzet keszekusza szövevényéhez alkalmazkodott testformája láthatatlanná tesz áldozatai számára. Ezzel el is árultuk, hogy egy ragadozóról van szó. Kedveli a Császár-víz sekély vizének dús hínárvegetációját....

Vizes élőhelyek közismert siklóféléjét könnyen felismerhetjük a tarkóján látható sárga, félhold alakú foltról. Nevében benne van a "vízi", de ne lepődjünk meg azon, ha a hegység legszárazabb területén találkozunk vele. Vészhelyzetben nem ritkán holtnak teteti magát. Ha megfogjuk, készüljünk fel arra, hogy kezünket összekeni...