Állatok

51 -> 100 (összesen: 127 db.)
találat/oldal 10 | 20 | 50
  • Kockás sikló

    Rokonával, a vízisiklóval ellentétben kifejezetten kötődik a vizes élőhelyekhez. Ennek megfelelően vízpartok mellett találkozhatunk ezzel a jellegzetes mintázatú siklófélével. Sötét színű példányai is előfordulnak. Megfelelő...

  • Közönséges boglárkalepke

    Leggyakoribb boglárkalepkénk. A zárt erdőktől eltekintve bárhol találkozhatunk vele. Hernyója pillangós virágúakon fejlődik....

  • Közönséges gyöngyházlepke

    Előszeretettel sütkérezik száraz ágakon, leveleken....

  • Közönséges keringőbogár

    Számos élőlény használja ki a víz jelentős felületi feszültségét, amelynél csak a higanyé nagyobb. Gyermekkorunk csodás keringőbogara is ezek közé tartozik. Látszólag játszadozva róják köreiket a vízfelszínen, de szó sincs erről, éhes ragadozók, és éppen zsákmány után kutatnak. Különleges szeme kettéosztott, mint...

  • Közönséges mezeipoloska

    Réteken mindenfelé közönséges. Lágyszárúak nedvét szívogatja. A poloskák jó részére jellemző, hogy bűzmirigyük van, ez alól poloskánk sem kivétel....

  • Közönséges skorpiólégy

    Kedveli az üde, árnyékos erdőket. Feje csőrszerűen megnyúlt. A hím potrohának vége a skorpióéhoz hasonlatos, a nőstény potrohvége hegyes. Ragadozó....

  • Közönséges szemeslepke

    Száraz rétek, erdőszélek gyakori lepkéje. Meleg, napsütéses időszakban a legaktívabb....

  • Közönséges szénalepke

    A Dinnyési Fertő rétjein tömeges előfordulású. Különösen kedveli a ligeti zsályát....

  • Közönséges szitakötő

    Nyár végén tömegesen figyelhető meg a Velencei-tónál, de a Velencei-hegységben is sokfelé előfordul....

  • Közönséges vízicickány

    Vizek mellet gyakori, de rejtett életmódja miatt ritkán kerül szemünk elé. Fülkagylóját teljesen elrejti dús szőrzete. Táplálékát mozgékony orrának kitűnő szaglása segítségével kutatja fel. Méretéhez képest jelentős nagyságú zsákmányt is képes legyűrni....

  • Lápi acsa

    Ritkább nagy szitakötő faj a Velencei-tónál, de a tó nyugati felében rendszeresen megfigyelhető....

  • Laposhasú acsa

    Nem mondható gyakorinak a Velencei-tónál. Feltűnő, nagy szitakötő, ha jelen van a területen biztosan felfigyelünk rá. Szárnyai tövénél található sötét foltok nagyon jellegzetesek....

  • Lódarázs
  • Lószúnyog

    A lószúnyog teljesen ártalmatlan, növények nedvét szívogató rovar....

  • Lótücsök

    A mezei tücsökhöz hasonlóan képes zenélni, de nem a föld felszínen, hanem a föld alatt. Legyezőszerűen összecsukható szárnyaival a nászidőszakban repülni is tud. Táplálékát túlnyomórészt lárvák, giliszták és növényi részek alkotják. Kedveli a nedves talajokat, így a Császár-víz parti talajában könnyen ráakadhatunk....

  • Mezei nyúl

    Ha meglapul, szinte láthatatlanná válik, csak akkor vesszük észre, amikor hirtelen lábra kap és gyorsan kereket old. Máskor meg bambán jön felénk, mintha "máshol járna gondolata". Magányosan él, csak szaporodási időszakban (bagzás)...

  • Mezei tücsök

    A közismert mesehős szárnyain hordozza hegedűit, összedörzsölésük adja a jellegzetes ciripelést. Napsütötte, délies kitettségű gyepekben gyakran láthatjuk földalatti járata előtt napozni....

  • Mezei veréb

    Általában kerüli a lakott területeket, nem véletlenül a házi veréb "mezei" rokona. Tavaszi-nyári időszakban rovarfélékkel, ősszel-télen gyommagvakkal táplálkozik. A Szúnyog-szigeten találkozhatunk vele. Az év madara 2007-ben....

  • Mocsári teknős

    Magyarország egyetlen őshonos teknősféléje. A Velencei-tavon nem számít ritkaságnak. Hátpáncéljuk, testük jellegzetes sárga foltokkal, pettyekkel mintázott. Fontos szerepe van a vízben található dögök eltakarításában (megeszi). Sajnos sok példány esik áldozatául a tavat szegélyező autóutak forgalmának....

  • Nagy kárókatona

    Nem fészkel a Velencei-tónál. Tavaszi és őszi vonulások során kisebb-nagyobb csapatokban tűnik fel a területen. A horgászoknak érdemes figyelni arra, hogy merre vadásznak, mert azokon a területeken jó eséllyel rátalálhatnak a halcsapatokra....

  • Nagy kócsag

    Gólya alkatúak rendjébe, Gémfélék családjába tartozó, hosszú nyakú, hosszú lábú, karcsú gázlómadár. Az öregek csőrének hegye nyáron fekete, télen sárga. A fiatalok csőre sárga. Lába barnás fekete. Halászni kijár a sekély vízre, ahol mozdulatlanul les zsákmányára. Nem ritkán a déli part strandjain is láthatjuk. Behúzott...

  • Nagy mocsárcsiga

    Törékeny, hegyes csúcsú házáról könnyen felismerhető csiga tömeges a Császár-vízben, a Velencei-tóban már jóval rapszodikusabb előfordulású. Kedveli a dús hínárnövényzetet. Házát gyakran vastag algaréteg fedi....

  • Nagy ökörszemlepke

    Az erdős területek jellemző nappali lepkéje....

  • Nagy rókalepke

    Ritkán lehet látni, legtöbbször valamilyen fatörzsön, sütkérezés közben pillanthatjuk meg. Tápnövénye szil- és fűzfélék közül kerül ki....

  • Nagy tűzlepke

    A Velencei-tó vagy a Dinnyési Fertő vízparti nedves területein még találkozhatunk ezzel a csodaszép boglárkafélével. Szívesen látogat virágokat, ahol hosszan elidőzik. Tápnövényei a sóskafélék....

  • Nappali pávaszem

    Településeken, erdőszéleken, nyíltabb területeken, általában virágok mellett láthatjuk ezt a pompás lepkét. Feltűnő szemfoltjainak hasznát veszi ellenségeinek elriasztásánál. Sötétszínű hernyói nagy csalánon fejlődnek. Áttelelő faj....

  • Négyfoltos acsa

    Szárnymintázata alapján könnyen felismerhetjük. Fő repülési ideje májusra esik, ilyenkor a Szúnyog-sziget környékén akár tömeges rajzását is megfigyelhetjük....

  • Óriás lószúnyog

    Tekintélyes mérete (27-40 mm-es hosszúsága, 55-65 mm-es szárnyfesztávolsága) a legnagyobb kétszárnyúvá teszi a Kárpát-medencében. Üde erdőkben keressük. Az Angelika-forrásnál rátalálhatunk....

  • Óriás szitakötő

    A legnagyobb szárnyfesztávolságú szitakötőnk. Szinte minden idejét a levegőben tölti, nyugalmi helyzetben a kora reggeli időszakban láthatjuk. A hímek a levegőben járőrözve védelmezik területüket, amit nem ritkán ádáz küzdelemmel védenek meg....

  • Orvosi pióca

    Ezzel a pióca félével könnyen találkozhatunk a Velencei-tó nyugati felén, vagy éppen a Császár-víznél. Begyűjtéséhez nem kell más, mint egy kis nyeles háló. A sötétszínű piócát felismerhetővé teszik a testén hosszában végighúzódó vöröses sávok. Testének mindkét végén tapadókorong található, de csak a karcsúbb...

  • Örvös galamb

    Legnagyobb vadgalambunk a tó környéki fasorokban rendszeres fészkelő. A felnőtt madarak jellegzetes fehér nyakfoltja a fiataloknál hiányzik. Állandó madár....

  • Őz

    Az őz Magyarország teljes területén előfordul....

  • Pákozdi Pagony Arborétum és Vadaspark

    Pákozdi Pagony Vadaspark és Arborétum   Pénztár (hétfőtől vasárnapig, elsődleges szám): 06 30 417  0133 ; pakozdipagony@vadex.hu   Kovács Norbert arborétum és vadaspark vezető-helyettes 06 30  401 6925; Megközelíthetőség autóval: M7 autópályán, lehajtás a Pákozdi-pihenőnél vagy a 8116-os számú főútról   ...

  • Pettyes gőte

    Már korán, február végén, március elején találkozhatunk velük a szaporodó helyként szolgáló vizek mentén. A nászruhás hímek farokvitorlájának alsó szegélye gyöngyházfényben pompázik. Nászidőszak után általában otthagyja a vizet és szárazföldi életmódra tér vissza. Puhatestűekkel, apró rovarokkal, békalárvákkal...

  • Pohos gyászbogár

    Száraz lejtőket keresztező utunk során gyakran szemünk elé kerül a lassú, motoszkáló mozgású, gyászos külsejű bogár. De honnan kaphatta a nevét? Elég ránézni, hogy megtudjuk a választ. : )...

  • Pókhálóslepke

    Érdekesség ennél a lepkénél, hogy különböző nemzedékeinek a színezete annyira eltérő, mintha egy másik lepkefajról lenne szó. A tavaszi nemzedék szárnyfelszíne vörösesbarna, a nyári nemzedéké pedig sötétbarna, szinte fekete. Hernyóinak tápnövénye a nagy csalán....

  • Ponty

    A tó legnagyobb mennyiségben telepített halfaja. Szája körül két pár bajuszszálat visel. A sekélyebb, iszapos aljzatú vizeket kedveli. Állandóan vándorol, folyamatosan keresi táplálékát, ami lehet vízinövény fiatal hajtása, árvaszúnyog lárva, rák. A Velencei-tó őshonos pontytípusa a nyurga ponty, melynek teste orsó alakú,...

  • Ragyogó virágdíszbogár

    Virágokon, különösen vadrózsán figyelhetünk fel erre a szép díszbogárra. Apró méretű, ezért csak közelről szemügyre véve csodálhatjuk meg színpompás testét. Irizáló fényét nem a pigmentjei okozzák, hanem a kültakarójuk veri vissza úgy a fényt, hogy annak egyes hullámhosszai bizonyos irányok felé tükröződnek vissza....

  • Rezedalepke

    Réteken, cserjés élőhelyeken érzi jól magát ez a fehérlepke. Tápnövényei a rezeda és egyéb keresztesvirágúak. Gyakori....

  • Rézsikló

    A faj leírója a sikló tarkóján látható mintázatban az osztrák címer kétfejű sas madarát vélte felfedezni, így született meg a tudományos neve - Coronella austriaca. Mintázata miatt gyakran viperának nézik ezt az ártalmatlan siklófélét. A Velencei-hegységben nem él mérges kígyó!...

  • Sáfránylepke

    Sokat repül, ilyenkor láthatjuk narancsszínű szárnyfelszínét. Ha táplálkozás vagy pihenés céljából abbahagyja a repülést, ritkán tárja szét szárnyait....

  • Sakktáblalepke

    Ligetes erdők, cserjés területek közönséges lepkéje. Feltűnő foltjairól könnyen beazonosítható. A reggeli órákban, szárnyait széttárva sütkérezik....

  • Sárga billegető

    Síkvidéki területeken gyakran találkozhatunk ezzel a kecses madárral. Táplálékát túlnyomórészt apró rovarok alkotják. Fészkét a talajra készíti. Vonuló....

  • Sárgalábú sirály

    A Velencei-tó nagytestű sirálya. Általában fiatal tollruhás példányokkal találkozhatunk. Kedvenc helyük a Gárdonyi-félsziget előtt található hullámtörő, ahol néha a költési próbálkozásuk is megfigyelhető. Pihenés közben mindig a szél felé fordulnak, hogy vész esetén gyorsan szárnyra kaphassanak....

  • Sávos szitakötő

    Vízfolyások kis szitakötője. Csak véletlenül sodródik a Velencei-tó fölé. A Császár-víznél viszont könnyen megfigyelhetjük ezt a "nyugodtnak" mondható szitakötőt. Csak a hím visel sötét sávot a szárnyán. A szitakötők ragadozók, lárváik vízben fejlődnek. Mederkotrás, vízi növényzet eltávolítása jelentősen veszélyeztetheti...

  • Seregély

    Nyári alkonyatok elmaradhatatlan vendégei a nádasokban éjszakázó seregély csapatok. Különösen a tó keleti felében, Velencénél láthatunk alkonyatkor behúzó seregélyeket....

  • Sokpettyes virágbogár

    Napfényes időben virágokon mindenfelé megtalálható. Kifejezetten kedveli a bogáncs virágát. Hasonló hozzá a sokkal szőrösebb bundásbogár....

  • Süllő

    A tó egyik legértékesebb és legnagyobb számban előforduló őshonos ragadozó hala. Alapszíne zöldesszürke, melyet szabálytalan, sötétebb harántsávok mintáznak. Oxigénigényes hal. Kedvelt élőhelyei a tó nyílt vizű területei, a nádtorzsos szakaszok és a mélyebb kotrások miatt visszamaradt gödrök környéke. Szereti a búvóhelyeket,...

  • Szalagos méhészbogár

    Virágokon találkozhatunk ezzel a mutatós bogárral. A nevét onnan kapta, hogy lárvái méhek fészkeiben fejlődnek. Mit keres a kifejlett rovar a virágokon? Netán szereti a nektárt? Nem. Ez az ártatlan kinézetű bogár viráglátogató rovarokat zsákmányol....

  • Szárcsa

    Daru alkatúak rendjébe, Guvatfélék családjába tartozó, zömök testű mocsári madár. Csőre és homloklemeze fehér. A pelyhes fiókák feje élénk vörösessárga. Lábujjain karéjos úszóhártyát visel. Röpte nehézkes, felszállás előtt hosszan fut a vízen. A nádasokban fészkel. Télen csapatokba verődik. Vonuló madár, de néha...

51 -> 100 (összesen: 127 db.)
találat/oldal 10 | 20 | 50