Állatok
Rokonával, a vízisiklóval ellentétben kifejezetten kötődik a vizes élőhelyekhez. Ennek megfelelően vízpartok mellett találkozhatunk ezzel a jellegzetes mintázatú siklófélével. Sötét színű példányai is előfordulnak. Megfelelő...
Leggyakoribb boglárkalepkénk. A zárt erdőktől eltekintve bárhol találkozhatunk vele. Hernyója pillangós virágúakon fejlődik....
Előszeretettel sütkérezik száraz ágakon, leveleken....
Számos élőlény használja ki a víz jelentős felületi feszültségét, amelynél csak a higanyé nagyobb. Gyermekkorunk csodás keringőbogara is ezek közé tartozik. Látszólag játszadozva róják köreiket a vízfelszínen, de szó sincs erről, éhes ragadozók, és éppen zsákmány után kutatnak. Különleges szeme kettéosztott, mint...
Réteken mindenfelé közönséges. Lágyszárúak nedvét szívogatja. A poloskák jó részére jellemző, hogy bűzmirigyük van, ez alól poloskánk sem kivétel....
Kedveli az üde, árnyékos erdőket. Feje csőrszerűen megnyúlt. A hím potrohának vége a skorpióéhoz hasonlatos, a nőstény potrohvége hegyes. Ragadozó....
Száraz rétek, erdőszélek gyakori lepkéje. Meleg, napsütéses időszakban a legaktívabb....
A Dinnyési Fertő rétjein tömeges előfordulású. Különösen kedveli a ligeti zsályát....
Nyár végén tömegesen figyelhető meg a Velencei-tónál, de a Velencei-hegységben is sokfelé előfordul....
Vizek mellet gyakori, de rejtett életmódja miatt ritkán kerül szemünk elé. Fülkagylóját teljesen elrejti dús szőrzete. Táplálékát mozgékony orrának kitűnő szaglása segítségével kutatja fel. Méretéhez képest jelentős nagyságú zsákmányt is képes legyűrni....
Nem mondható gyakorinak a Velencei-tónál. Feltűnő, nagy szitakötő, ha jelen van a területen biztosan felfigyelünk rá. Szárnyai tövénél található sötét foltok nagyon jellegzetesek....
A mezei tücsökhöz hasonlóan képes zenélni, de nem a föld felszínen, hanem a föld alatt. Legyezőszerűen összecsukható szárnyaival a nászidőszakban repülni is tud. Táplálékát túlnyomórészt lárvák, giliszták és növényi részek alkotják. Kedveli a nedves talajokat, így a Császár-víz parti talajában könnyen ráakadhatunk....
Ha meglapul, szinte láthatatlanná válik, csak akkor vesszük észre, amikor hirtelen lábra kap és gyorsan kereket old. Máskor meg bambán jön felénk, mintha "máshol járna gondolata". Magányosan él, csak szaporodási időszakban (bagzás)...
A közismert mesehős szárnyain hordozza hegedűit, összedörzsölésük adja a jellegzetes ciripelést. Napsütötte, délies kitettségű gyepekben gyakran láthatjuk földalatti járata előtt napozni....
Általában kerüli a lakott területeket, nem véletlenül a házi veréb "mezei" rokona. Tavaszi-nyári időszakban rovarfélékkel, ősszel-télen gyommagvakkal táplálkozik. A Szúnyog-szigeten találkozhatunk vele. Az év madara 2007-ben....
Magyarország egyetlen őshonos teknősféléje. A Velencei-tavon nem számít ritkaságnak. Hátpáncéljuk, testük jellegzetes sárga foltokkal, pettyekkel mintázott. Fontos szerepe van a vízben található dögök eltakarításában (megeszi). Sajnos sok példány esik áldozatául a tavat szegélyező autóutak forgalmának....
Nem fészkel a Velencei-tónál. Tavaszi és őszi vonulások során kisebb-nagyobb csapatokban tűnik fel a területen. A horgászoknak érdemes figyelni arra, hogy merre vadásznak, mert azokon a területeken jó eséllyel rátalálhatnak a halcsapatokra....
Gólya alkatúak rendjébe, Gémfélék családjába tartozó, hosszú nyakú, hosszú lábú, karcsú gázlómadár. Az öregek csőrének hegye nyáron fekete, télen sárga. A fiatalok csőre sárga. Lába barnás fekete. Halászni kijár a sekély vízre, ahol mozdulatlanul les zsákmányára. Nem ritkán a déli part strandjain is láthatjuk. Behúzott...
Törékeny, hegyes csúcsú házáról könnyen felismerhető csiga tömeges a Császár-vízben, a Velencei-tóban már jóval rapszodikusabb előfordulású. Kedveli a dús hínárnövényzetet. Házát gyakran vastag algaréteg fedi....
Az erdős területek jellemző nappali lepkéje....
Ritkán lehet látni, legtöbbször valamilyen fatörzsön, sütkérezés közben pillanthatjuk meg. Tápnövénye szil- és fűzfélék közül kerül ki....
A Velencei-tó vagy a Dinnyési Fertő vízparti nedves területein még találkozhatunk ezzel a csodaszép boglárkafélével. Szívesen látogat virágokat, ahol hosszan elidőzik. Tápnövényei a sóskafélék....
Településeken, erdőszéleken, nyíltabb területeken, általában virágok mellett láthatjuk ezt a pompás lepkét. Feltűnő szemfoltjainak hasznát veszi ellenségeinek elriasztásánál. Sötétszínű hernyói nagy csalánon fejlődnek. Áttelelő faj....
Szárnymintázata alapján könnyen felismerhetjük. Fő repülési ideje májusra esik, ilyenkor a Szúnyog-sziget környékén akár tömeges rajzását is megfigyelhetjük....
Tekintélyes mérete (27-40 mm-es hosszúsága, 55-65 mm-es szárnyfesztávolsága) a legnagyobb kétszárnyúvá teszi a Kárpát-medencében. Üde erdőkben keressük. Az Angelika-forrásnál rátalálhatunk....
A legnagyobb szárnyfesztávolságú szitakötőnk. Szinte minden idejét a levegőben tölti, nyugalmi helyzetben a kora reggeli időszakban láthatjuk. A hímek a levegőben járőrözve védelmezik területüket, amit nem ritkán ádáz küzdelemmel védenek meg....
Ezzel a pióca félével könnyen találkozhatunk a Velencei-tó nyugati felén, vagy éppen a Császár-víznél. Begyűjtéséhez nem kell más, mint egy kis nyeles háló. A sötétszínű piócát felismerhetővé teszik a testén hosszában végighúzódó vöröses sávok. Testének mindkét végén tapadókorong található, de csak a karcsúbb...
Legnagyobb vadgalambunk a tó környéki fasorokban rendszeres fészkelő. A felnőtt madarak jellegzetes fehér nyakfoltja a fiataloknál hiányzik. Állandó madár....
Pákozdi Pagony Vadaspark és Arborétum Pénztár (hétfőtől vasárnapig, elsődleges szám): 06 30 417 0133 ; pakozdipagony@vadex.hu Kovács Norbert arborétum és vadaspark vezető-helyettes 06 30 401 6925; Megközelíthetőség autóval: M7 autópályán, lehajtás a Pákozdi-pihenőnél vagy a 8116-os számú főútról ...
Már korán, február végén, március elején találkozhatunk velük a szaporodó helyként szolgáló vizek mentén. A nászruhás hímek farokvitorlájának alsó szegélye gyöngyházfényben pompázik. Nászidőszak után általában otthagyja a vizet és szárazföldi életmódra tér vissza. Puhatestűekkel, apró rovarokkal, békalárvákkal...
Száraz lejtőket keresztező utunk során gyakran szemünk elé kerül a lassú, motoszkáló mozgású, gyászos külsejű bogár. De honnan kaphatta a nevét? Elég ránézni, hogy megtudjuk a választ. : )...
Érdekesség ennél a lepkénél, hogy különböző nemzedékeinek a színezete annyira eltérő, mintha egy másik lepkefajról lenne szó. A tavaszi nemzedék szárnyfelszíne vörösesbarna, a nyári nemzedéké pedig sötétbarna, szinte fekete. Hernyóinak tápnövénye a nagy csalán....
A tó legnagyobb mennyiségben telepített halfaja. Szája körül két pár bajuszszálat visel. A sekélyebb, iszapos aljzatú vizeket kedveli. Állandóan vándorol, folyamatosan keresi táplálékát, ami lehet vízinövény fiatal hajtása, árvaszúnyog lárva, rák. A Velencei-tó őshonos pontytípusa a nyurga ponty, melynek teste orsó alakú,...
Virágokon, különösen vadrózsán figyelhetünk fel erre a szép díszbogárra. Apró méretű, ezért csak közelről szemügyre véve csodálhatjuk meg színpompás testét. Irizáló fényét nem a pigmentjei okozzák, hanem a kültakarójuk veri vissza úgy a fényt, hogy annak egyes hullámhosszai bizonyos irányok felé tükröződnek vissza....
Réteken, cserjés élőhelyeken érzi jól magát ez a fehérlepke. Tápnövényei a rezeda és egyéb keresztesvirágúak. Gyakori....
Sokat repül, ilyenkor láthatjuk narancsszínű szárnyfelszínét. Ha táplálkozás vagy pihenés céljából abbahagyja a repülést, ritkán tárja szét szárnyait....
Ligetes erdők, cserjés területek közönséges lepkéje. Feltűnő foltjairól könnyen beazonosítható. A reggeli órákban, szárnyait széttárva sütkérezik....
Síkvidéki területeken gyakran találkozhatunk ezzel a kecses madárral. Táplálékát túlnyomórészt apró rovarok alkotják. Fészkét a talajra készíti. Vonuló....
A Velencei-tó nagytestű sirálya. Általában fiatal tollruhás példányokkal találkozhatunk. Kedvenc helyük a Gárdonyi-félsziget előtt található hullámtörő, ahol néha a költési próbálkozásuk is megfigyelhető. Pihenés közben mindig a szél felé fordulnak, hogy vész esetén gyorsan szárnyra kaphassanak....
Vízfolyások kis szitakötője. Csak véletlenül sodródik a Velencei-tó fölé. A Császár-víznél viszont könnyen megfigyelhetjük ezt a "nyugodtnak" mondható szitakötőt. Csak a hím visel sötét sávot a szárnyán. A szitakötők ragadozók, lárváik vízben fejlődnek. Mederkotrás, vízi növényzet eltávolítása jelentősen veszélyeztetheti...
Napfényes időben virágokon mindenfelé megtalálható. Kifejezetten kedveli a bogáncs virágát. Hasonló hozzá a sokkal szőrösebb bundásbogár....
A tó egyik legértékesebb és legnagyobb számban előforduló őshonos ragadozó hala. Alapszíne zöldesszürke, melyet szabálytalan, sötétebb harántsávok mintáznak. Oxigénigényes hal. Kedvelt élőhelyei a tó nyílt vizű területei, a nádtorzsos szakaszok és a mélyebb kotrások miatt visszamaradt gödrök környéke. Szereti a búvóhelyeket,...
Virágokon találkozhatunk ezzel a mutatós bogárral. A nevét onnan kapta, hogy lárvái méhek fészkeiben fejlődnek. Mit keres a kifejlett rovar a virágokon? Netán szereti a nektárt? Nem. Ez az ártatlan kinézetű bogár viráglátogató rovarokat zsákmányol....
Daru alkatúak rendjébe, Guvatfélék családjába tartozó, zömök testű mocsári madár. Csőre és homloklemeze fehér. A pelyhes fiókák feje élénk vörösessárga. Lábujjain karéjos úszóhártyát visel. Röpte nehézkes, felszállás előtt hosszan fut a vízen. A nádasokban fészkel. Télen csapatokba verődik. Vonuló madár, de néha...
.jpg)
