Az 1340 körül a Dél-Csehországi Nepomukban született, és 1393-ban Prágában mártírhalált szenvedett pap, egyházjogász, a prágai székesegyház kanonokja Nepomuki Szent János tisztelete és kultusza még boldoggá és szentté avatása előtt már a 17. század végén osztrák kezdeményezésre indult meg és hódított egész Közép-Európában. Tiszteletének fénykora a 18. század, különösen a második fele volt. Nepomuki Szent János Magyarországon is a legnépszerűbb szentek között foglalt helyet. Kultuszának valamilyen tárgyiasult megnyilvánulásával majd minden katolikus településen találkozhatunk. Fejér megyében 2002 első félévében összesen 28 önálló szabadtéren álló Nepomuki Szent Jánost ábrázoló szoborral találkozhatunk. Ha csupán a napjainkra megmaradt szobrok mennyiségét nézzük, a megye 106 településéből annak majdnem egyharmadában áll a szent szobra, elsősorban a Duna-vonala mellett / Dunapentele, Rácalmás, Perkáta, Adony, Ercsi /. A szobrok többsége kőből készült, s településen belül a templom közelében, patakok partján, utak mentén illetve magánkertben áll. Állíttatójuk lehetett földesúr, egyházi méltóság, egy-egy faluközösség vagy céhes társulat. A legtöbb szobrot 1750 és 1800 között állították, de jelentős számú szobor megjelenéséről vannak adatok 1729, Nepomuki Szent János szentté avatása előttről is. A szobrok készítőinek nevét többnyire nem ismerjük. Az ercsi szobor eredeti helye a régi országút mellett volt, a Kastély alatt. A terület felparcellázása miatt került jelenlegi helyére, a Templom térre. A vízenjárók, vízimolnárok védőszentjükként nagy tiszteletben tartják.