Desztináció szinten kell menedzselni a Velencei-tavat

Desztináció szinten kell menedzselni a Velencei-tavat

 
Egységként kell kezelni a Velencei-tavat, mondta L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a Velence Resort & Spa****superior szállodában rendezett Velencei-tavi TDM Konferencián november 27-én, ahol több mint száz érdekelt résztvevő kísérte figyelemmel a desztináció menedzsment fejlesztéséről szóló szakmai tanácskozást.

A Miniszterhelyettes szerint a Velencei-tó kedvező helyzetben van, a két tóparti város Gárdony és Velence polgármesterei rivalizálás helyett inkább egy irányba szeretnék tolni a desztináció szekerét. Elérkezett az idő, hogy a turisztikai szolgáltatók a tókörnyéki települések vezetőivel közösen további jelentős lépéseket  tegyenek a térség turizmusának fellendítéséért. Az utóbbi évek EU-s és kormányzati támogatásai révén több milliárd forint összegű beruházással gazdagodott a térség, ugyanakkor az elvárt forgalomnövekedés egyelőre az egynapos kirándulók számában jelentkezett, a vendégéjszakaszám 2008-12. között tapasztalt dinamikus növekedése 2013-ra visszaesett. „Lyukas zsákba senki sem szeretne pénzt tölteni.” – mondta a miniszterhelyettes, aki kihangsúlyozta, hogy csak egységes irányítás mellett, együttes erővel lehet a Velencei-tavat növekedési pályára állítani. L. Simon javasolta a tókörnyéki két helyi TDM egyesület összevonását, a desztináció menedzsment tevékenységekre szóló források hatékony felhasználása érdekében, illetve a települések önkormányzatait arra kérte, fontolják meg, hogy az IFA általuk beszedett 1 Ft-ját teljes egészében átadják a TDM szervezetnek, mert „akkor a forrást garantáltan a turizmusra fogják költeni”.  Szorgalmazta a két város, Gárdony és Velence által kivetett idegenforgalmi adó összegének egységesítését és a kisebb, falusias jellegű települések IFA mértékének egyeztetését is. Megjegyezte, hogy a szálláshelyek tekintetében a magasabb kategóriájúak forgalma folyamatosan nő és további minőségi szálláshelyekre lenne szükség.

Előadásában tájékoztatást adott a folyamatban levő és a közeljövőben tervezett további turisztikai fejlesztésekről. A Velencei-tavi Vízi Sportiskola és Rehabilitációs Központ milliárdos beruházása 2015-re elkészül, a Velencei-tó partfal felújításának tervezése elkezdődik, a 800 millió forintból létesült, idén átadott 12 kilométeres kerékpárút mellett újabb bicikliutak építését tervezik, melyek megtervezésére a kormánytól 50 millió forintot kaptak, és amelyek fejlesztési igénye várhatóan 5 milliárd forint lesz. A tervezett fejlesztés során a kerékpárút a tótól a Váli-völgyet feltárva az Eurovelo nemzetközi kerékpárút vonaláig épülne ki és még ebben a kormányzati ciklusban várható, hogy megépül a Budapest – Velencei-tó - Balaton kerékpárút is. 

Az államtitkár többször kihangsúlyozta, hogy a hard beruházások mellett a térség gazdasági fejlődéséhez a kínálat összehangolt menedzselésére, promóciójára van szükség, ezért a turisztikai szervezeti rendszert a piaci versenyképesség és a méretgazdaságosság szempontjait figyelembe véve meg kell erősíteni és ehhez nélkülözhetetlen a tókörnyéki települések szolgáltatóinak az eddiginél hatékonyabb összefogása.

Együttműködéséről és támogatásáról biztosította a tókörnyék turisztikai szereplőit Koszti András, Velence város új polgármestere is. 

Tessely Zoltán, a térség országgyűlési képviselője (FIDESZ-KDNP) kiemelte, hogy a turizmusban érdekelt szereplőknek először szembe kell nézniük a valós problémákkal, amelyeket meg kell oldani és megállapította, hogy minden érintettnek egyenként és együtt is sokat kell dolgozniuk a sikerért. Megerősítette, hogy az egységes Velencei-tóért elkötelezett lobbytevékenységükben további jelentős eredményeket hosszú távon egy jövedelmező desztináció számára tudnak elérni.

A nemzetgazdaságból a turizmus közvetlen és közvetett GDP részesedése 9%, a turizmus teljes foglalkoztatási hatása 11,3%, és a turizmusban dolgozók közül sokan (pl. szakácsok, szobaasszonyok) nehezen találnának a szektoron kívül más munkahelyet. Mondta el Dr. Ruszinkó Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium turizmusért felelős helyettes államtitkára és hozzátette, hogy Magyarország vendégforgalma évről-évre növekszik: a hazai szálláshelyek az idei év első 9 hónapjában 19,3 millió vendégéjszakát regisztráltak, 4,9%-kal többet, mint tavaly, a vendégszám 6,8, a szállásdíj bruttó 10,9%-kal nőtt. A küldőországok tekintetében az elmúlt években jelentős változások tapasztalhatók, Oroszország, ahonnan idén októberig közel 620 000 turista érkezett hazánkba, Németország és Ausztria után a harmadik legnagyobb küldő országgá vált, a lengyel (518 000) és cseh (486 000) vendégforgalom növekedése is figyelemre méltó.  A TDM szervezeti rendszerrel kapcsolatban megjegyezte, hogy habár 2009 óta számos TDM szervezet jött létre, 2013-ban 736 idegenforgalmi adót kivető település közül csak 240 település volt tagja TDM szervezetnek. Elmondta azt is, hogy a települések az idegenforgalmi adó bevételből csupán 15%-át költik marketingre és ebből 3/4-részt rendezvényekre, míg a versenyszférában egy cég marketingre a bevétele 25-30%-át költi. A helyettes államtitkár elmondta, ő azt szorgalmazná, hogy az önkormányzat fordítsa az IFA állami támogatás teljes 1,5 Ft-ját a TDM –re. Kiemelte, hogy a Velencei-tó számára a kerékpáros turizmusban nagy lehetőségek rejlenek, amiket ki kell aknázni: a kerékpáros szezon kora tavasztól késő őszig tart és kerékpáros vendégek szívesen vásárolnak kapcsolódó szolgáltatásokat. Elmondta, hogy a turisztikai fejlesztésekre, turisztikai szolgáltatások hálózatfejlesztésére a GINOP-ban (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív programban) lesz forrás, ugyanitt kerékpárút hálózat fejlesztés támogatására is lesz keret, a TOP-ban (Területi Operatív Programban) pedig az ehhez kapcsolódó ráhordó szakaszok megépítésére nyílik lehetőség.

Az előadásokat követő pódiumbeszélgetésen a Velencei-tó egy-egy kínálati szegmensét képviselő vendégek a turisztikai termékfejlesztés lehetőségeit latolgatták és a Velencei-tó turisztikai jövőképét fogalmazták meg. A lakosságot, a települési tulajdonú vállalkozásokat, mint pl. a fürdőt, strandokat, kulturális létesítményeket a Gárdony város polgármestere Tóth István és Velence város polgármestere Koszti András képviselték, valamint felszólaltak a 4-csillagos és a kisebb kereskedelmi és magánszállások vezetői Bársony Péter, Antal Sándor és Hajdú Zoltán, a Sport Beach & Kemping és a Bálint Borárium vezetője Bálint György, az Agárdi Pálinkafőzde vezetője Vértes Tibor, valamint a kerékpáros kompetencia központ tulajdonosa és a legnagyobb bicajos rendezvények szervezője Bogdán Csaba, akiket a Magyar TDM Szövetség elnökségi tagja, stratégiai igazgatója Víg Tamás kérdezett többek között arról, milyennek képzelik a Velencei-tavat 20 év múlva.  A beszélgetőpartnerek egyetértettek abban, hogy nagy szükség lenne a turisztikai termékfejlesztést, a szolgáltatók közötti üzleti kapcsolatok élénkítését ösztönző szakmai programokra, valamint egyöntetűen nagyon hiányolták a tó körüli attrakciókat útvonalára felfűző utasszállító szolgáltatást. Kisebb ellentmondások után végül egyetértettek abban, hogy a desztinációban – különösen a hotelekben – megszálló vendégek elegendő keresletet jelentenének egy transzfer szolgáltató számára. Arról, hogy milyennek látják a Velencei -tavat 20 év múlva, a vendégek nyilatkozata szintén egybecsengő volt, hiszen mindannyian egy a helyi lakosok számára élhető és szerethető, kellemes, nyugodt, vidékies hangulatú, szép üdülőhelyet álmodtak meg, ahol a kikapcsolódáshoz minden korosztály kedvére megtalálja a színvonalas szolgáltatásokat,   ahol jókat lehet enni-inni, kirándulni és ahol bárkihez szól a vendég, mindenki nagyon készségesen és kedvesen útbaigazítja és ahol ugyanezt a tavat látjuk, gazdag madár- és élővilággal, sok zöld, természeti területtel.

Országos szintű kitekintést nyújtott a TDM rendszer helyzetéről Somossy Eszter, az MTDMSZ (Magyar TDM Szövetség) alelnöke, a Velencei-tó Térségi TDM Nonprofit Kft. ügyvezetője.  Bemutatta a Gárdonyi helyi TDM szervezet által, az MTDMSZ szakmai támogatásával elvégzett országos TDM kutatás beszédes eredményeit. Elmondta, a kutatás célja az volt, hogy feltárja a magyarországi TDM szervezetek helyzetét a fenntarthatóság szempontjából, a TDM szervezeti rendszerre 2009-óta napjainkig ráfordított források jellegét és mértékét, valamint a TDM szervezetek bevételeinek összetételét és belső arányait. A kérdőívet 43 TDM szervezet töltötte ki, közülük 42 az NGM által regisztrált TDM szervezet. Összesen 86 NGM által regisztrált TDM szervezet van ma Magyarországon, 49 %-uk vett részt a kutatásban.

TDM pályázati forrás a TDM szervezetek támogatására 2007-2013 között 5,41 mrd Ft volt, ebből a kutatásban részt vevők összesen 3,7 mrd Ft-ot hívtak le. A kérdőívet kitöltő TDM szervezetek számára a TDM-ben tag önkormányzatok jellemzően az éves IFA bevétel 20 %-át biztosítják, néhányan egy évente meghatározott összeget adnak át működésre. A szervezetek tagdíj bevétele az összes bevétel arányában átlag 23%, a vállalkozási tevékenységből származó bevételük nem haladja meg a 10% –ot. Mindez arra enged következtetni, hogy a TDM szervezeteknek szakmai tevékenységek fejlesztésére jellemzően csak pályázati forrásból van lehetőségük. A regisztrált szervezetek 89%-a helyi TDM, térségi csupán 7 van. A kutatásban résztvevő desztinációk közül csak 14%-ban volt 500 ezernél több a regisztrált vendégéjszakák száma, 32,5 %-uk 50 ezer és 200 ezer vendégéjszaka között regisztrált. Ezek az arányok is jól mutatják, hogy a belföldi desztinációk vendégéjben mért teljesítménye általában nagyon szerény. Ausztria turisztikai régiói közül a leggyengébben teljesítők is milliós éjszakát produkálnak, igaz, ott már jóval több mint 10 éve működik a desztináció menedzsment rendszer és hosszú évek óta van (tartományi) Turizmus Törvényük is.   A Magyarországon a 2009-óta, a települési határok mentén, földrajzi alapon, alulról szervezetten és felülről jövő ösztönzők mentén felépült TDM szervezeti struktúra ma még „féllábas”, hiányzik a finanszírozás stabil pillére. Az első  5 évben fontos volt, hogy a TDM szervezetek helyi szinten gyűjtsenek bizalmi tőkét és tapasztalatokat és csak miután bizonyítottak, azután fejlődhet tovább a TDM együttműködés desztinációs szintre, az erős helyi bázist tulajdonosként tudva maga mögött. A tapasztalatok alapján az látható, hogy mivel nagyon kevés térségi szervezet jött létre, de sok helyi szervezet működik, ezért a desztinációkban a helyiek érzik feladatuknak a desztináció menedzsmentjét és ez a helyzet számos párhuzamosságot eredményez. A tapasztalat az, hogy a helyi szintről végzett desztináció menedzsment számos esetben egyáltalán nem hatékony, ami az erőforrások felhasználását illeti. Ezért javasolja a Szövetség a rendszer újrastrukturálását. Magyarország turisztikai térképe ma még foghíjas, több fehér foltot mutat. A bázis és a desztinációs szintű feladatok pontos definiálásával és szétválasztásával, a feladatok megfelelő szintekhez rendelésével, a kellő mértékű forrás biztosításával, a desztinációs szintű szervezetek megerősítésével, a Szövetség számításai szerint akár már 2020-ra  igen jelentős vendégéjszaka szám növekedés érhető el, fejtette ki az alelnök és TDM menedzser.

„A desztináció menedzsment szervezeti rendszer fenntartható fejlesztéséhez befektetői szemlélettel finanszírozó, érdekelt és értő tagságra, a tag szolgáltatók aktív együttműködésére és legfőképpen  mindehhez az állam és az önkormányzatok részéről az újrastrukturált desztináció menedzsment modellt támogató partnerségére van szükség.” Ezzel zárta előadását a Szövetség képviselője.

A délutáni programblokkban került sor a Velencei-tavi kerékpáros turisztikai kerekasztalra, amelyen a környék kerékpáros szolgáltatóin kívül részt vettek a települések vezetői, műszaki szakemberei és a Magyar Közút, valamint a Fejér Megyei Önkormányzat területfejlesztésért felelős vezetői is. A beszélgetést a Magyar Kerékpárosklub közlekedés szakértője, Radics Miklós vezette. A kerékpárkölcsönző vállalkozók elmondták az új kerékpárút hálózat előnyeit és felsoroltak néhány jellemző problémát, az úthasználók között feszültséget keltő, esetleg balesetveszélyes körülményt, melyek megoldására az illetékes jelenlevők javaslatot vagy akár ígéretet is tettek. Így pl. a Közút osztályvezetője Hajnal János a jövő tavaszi időszakra több helyen útburkolat-festést és a kitáblázás pontosítását helyezte kilátásba. A megyei területfejlesztési hivatal vezető tervezője Kígyóssy Gábor tájékoztatást adott a főútba becsatlakozó utak TOP forrásból történő, kerékpáros fejlesztésének lehetőségéről. Többen kihangsúlyozták, hogy a Velencei-tónál akkor várható majd jelentős kerékpáros vendégéjszaka növekedés, amikor a fejlesztések eredményeként a tavat más kerékpárút rendszerekbe bekötik, hiszen a fővárostól, a Balatontól is félútra kiváló pihenőhely lesz a hosszabb távokat kerekező utazók számára. A TDM szervezet képviselője elmondta, hogy kiemelt feladatuknak tekintik a Velencei-tó kerékpáros adatbázisának gyarapítását, kerékpáros térképek, túraleírásokat tartalmazó kiadványok megjelentetését és terjesztését.

A Velencei-tó kedvezménykártya bevezetéséről szóló workshop keretében bemutatásra került a térségi TDM szervezet által menedzselt kártyarendszer, amely az osztrák Neusiedler-See Card és a magyar IrányPécs Kártya modell alapján készült el. A TDM szervezet partnere, a Chrome Kft. szakembere bemutatta a már elkészült kártya honlapot, a kártyát és a leolvasó készülékeket, a TDM vezetője pedig ismertette a kedvezménykártya üzleti modelljét.

Végül a Barangoló a Velencei-tónál című workshopon a gárdonyi helyi TDM szervezet munkatársa, Csőgör Mónika bemutatta az azonos címet viselő, a NEA (Nemzeti Együttműködési Alap) által 1,1 millió Ft-tal támogatott desztinációs túra-szolgáltatás fejlesztés projektet. A Barangoló keretében 2015. márciusig összesen 6 Velencei-tavi túrát dolgoznak fel a TDM munkatársai, melyekből 5 már megvalósult. A túraútvonalakra a környező településeken fellelhető ismert és kevésbé ismert kulturális, történelmi, helytörténeti és természeti értékeket felvonultató helyszíneket fűzik fel. GPS-szel betrekkelik az útvonalakat, útvonal és helyszínleírásokat, fotókat készítenek, az így előállt tartalmas anyagból a TDM tag szolgáltatók számára túravezető „kisokost”, a vendégeknek útleírást és játékos fejtörő feladatlapot készítenek. Ezeket a túrákat garantált programként szeretnék kínálni az érdeklődőknek. A program megvalósításába bevonták a járási Munkaügyi Kirendeltséget és a kötelező közösségi szolgálatot szervező helyi gimnáziumot, így a Barangoló túraprogramokon több önkéntes segítő is közreműködik.

A konferencia zárásaként debütált az idén a térségi pályázat keretében elkészült 15 perces Velencei-tó imázsfilm, amely a desztináció turisztikai kínálatát víz és sport, wellness, kultúra, rendezvények, gasztronómia tematikus blokkokban mutatja be. Az egyes fejezeteket kerékpáros bevágások fűzik össze. A film feliratos, magyar, angol és német nyelven, önálló mutációkban készült el. A negyedórás filmből készült egy 2 perces, az Interneten megosztható változat is.

A résztvevők visszajelzései szerint érdekfeszítő és tartalmas, előremutató témák megvitatására és gondolatébresztő eszmecserére lehetőséget adó napot zárt a szervező Velencei-tó Térségi TDM Nonprofit Kft.

A rendezvényen készült fotók megtekinthetők itt.

  • Desztináció szinten kell menedzselni a Velencei-tavat
  • Desztináció szinten kell menedzselni a Velencei-tavat
  • Desztináció szinten kell menedzselni a Velencei-tavat
  • Desztináció szinten kell menedzselni a Velencei-tavat
  • Desztináció szinten kell menedzselni a Velencei-tavat
  • Desztináció szinten kell menedzselni a Velencei-tavat
  • Desztináció szinten kell menedzselni a Velencei-tavat
  • Desztináció szinten kell menedzselni a Velencei-tavat