Nagyboldogasszony kegytemplom

Nagyboldogasszony kegytemplom
2451 Ercsi, Templom tér
(25) 492 159
 

A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt plébánia kegytemplom alapkövét 1762. május 13-án tették le, megszentelte Kárvászi József adonyi plébános. Építtette gróf Szapáry Péter főgenerális, Ercsi és környékének földesura, a település kiemelkedő dombján. Az építést 1767-ig külföldi mesterek végezték a helyi jobbágyság áldozatos munkájával. A késő barokk – néhol már copf és rokoko – stílusú templomot 1781. június 29-én Sellei Nagy Ignác, az első székesfehérvári megyéspüspök szentelte fel. A hatalmas homlokzati tornyas építmény egyhajós dongaboltozatú, a szentély kupolája csegelyes. A Dunára, azaz keletre néző főbejárat felett látható a Szapáry címer.

A belső berendezés eredeti művészeti alkotásai, a főoltár, a szószék, a Neomuki Szent János oltár, a két nyitott gyóntatószék és az ülőpadsorok. Mindezek fából faragva, fehér, óarany és sötétbarna színeket kapva. A barokk stílusú orgona 1778-ban készült, 1912-ben a Riger, 1948-ban az Angster cég átépítette. A 36 méteres toronyban 5 harang lakik, a Nagyharang vagy Hősök harangja, a legnagyobb.

A templom belső kiképzése, díszítése az oldalfalak és mennyezeti freskók gróf Wimpffen Siegfrid és családjának köszönhető, melyeket 1912-ben olasz mesterekkel készíttettek. Ekkor készült a Mária mennybemenetelét ábrázoló főoltárkép, melynek a család rokona gróf De Vité festett. A kép felett látható aranyozott keretben gróf Szapáry Péter templomépítési felajánlása. A torony már 1780-ban négyoldalt látható órát is kapott. A 6 mellékoltár, Szapáry Péter és lánya br. Lilien Józsefné gróf Szapáry Julianna adományai. A Szent József oltáron látható az Ercsi Máriája kegykép üveg alatt, aranyozott keretben.

A főoltár mögött pedig Illér – Rác Magdolna kegykép, melyet 1792-ben Falkóner József Ferenc festett és a háborút követő években került a templomba. A bejárat után balra van a Szent Kereszt kápolna, a két padsor közepén pedig a lejárat a kriptába, ahol a Szapáry, Lilien és Wimpffen család tagjai nyugszanak.

A kegytemplom 1855-től búcsújáró hely, folytatva az ercsi szigeten 1166-ban épült Szent Miklós kolostor, és a Felső szőlőknél 1828-ban épült Szűz Mária kápolna zarándokhelyi jógát. A búcsú napján augusztus 15-én, Mária mennybevételének idejében van, mely vagy ünnepet a két Mária kegykép látványa erősít. A templom megerősítése és látványának megemelése céljából a község és a Cukorgyár RT. támogatásával. 1933-34-körben támfal, bástya és lépcsősor épült. A II. világháború és az idő viszontagságai erősen megviselték a templomot ezért tatarozása és rendbetétele többször volt, melyek idején a szentély külső nyugati falán elhelyezett táblák jelzik. A homlokzati falra 1938-ban került az I. világháború katolikus ercsi áldozatainak névsora. A templom és tere a település központi helye a Főtér, Dísztér funkciókat ellátva gyakran ad helyet nagyszabású városi rendezvényeknek.