Vízimalom

Vízimalom
Pázmánd
 

A vízimalom szorosan kapcsolódik Pázmánd történetéhez. Folyamatos állagromlás után az 1970-es évek derekán elbontották az egész épületet, majd 1998-ban Hegyi János és családja újjáépíttette.

A törökök kivonulása után  békésebb idők következtek, növekedett a falu népessége. Ekkor kezdték el építeni a Bágyom-patak partján a vízimalmot, amely az 1782-es térképen már szerepelt.

Lyka Döme földesúr halála után, 1938-ban Arnold Kálmán, a falu utolsó molnárja vette meg a malmot és használta egészen 1951-ig.

A kis alapterületű épületet nem államosították, a folyamatos állagromlás miatt az 1970-es években elbontották.

A területet a pázmándi származású Hegyi János és családja, azzal a határozott szándékkal vásárolta meg 1998-ban, hogy eredeti állapotában helyreállítja a malom épületét, a hozzá tartozó műszaki berendezésekkel együtt. Korabeli dokumentumok, az 1932-es műszaki leírás és engedélyezési okirat másolatok birtokában kezdődött a munka. A Közlekedési és Vízügyi Minisztérium segítségével elvégezték a patakmeder-rendezést, a mederburkolást, megépítették a zsilipet és a malomgépházat.
Az újjáépített vízimalom kereke 2001. november 7-én fordult meg először.

Fotó: Klotz Miklós



 

  • Vízimalom
  • Vízimalom